Bemutatkozás


Nagykörűben több mint 200 hektáron virágzik a cseresznye. Itt található az egyik legrégebbi hazai pálinkafőzde. A leltári adatok alapján már 1810-ben adóztak a kifőzött pálinka után (pálinkaüstönként).

A Bulyáki pálinka 2008 óta forgalmaz pálinkákat, egyre több ízben és változatban.

Több mint 30 éves szakmai gyakorlattal és tapasztalattal várjuk továbbra is főzetőinket és vendégeinket.


A pálinkakészítés művészete:

  • Érett kiváló minőségű gyümölcs feldolgozása (aprítás, magozás)
  • Irányított erjesztés
  • A főzőmester hozzáértése, a megfelelő középpárlat kiválasztása
  • A pálinka pihentetése, érlelése, palackozása
 

kiallitas1Megteremtéséhez ezen feltételek együttes megléte szükséges, ez teszi oly becses kinccsé (hungarikummá).

Pálinkáinkat megkóstolhatják Szolnokon a Halász Csárdában és a  Tisza Szállóban, Szajolban a Convoy Cityben, de egyre többhelyen találkozhat velünk Tiszafüreden, Jászberényben vagy Balatonfüreden is.

Pálinkáinkat megvásárolhatják tőlünk személyesen, telefonon vagy emailen, de megtalál minket a Pálinka Háza üzleteiben vagy webáruházában is. Kóstolja meg pálinkáinkat!

Mértékletes fogyasztása élményt nyújt!

Sajtó hírek:

A Népszabadság és a Népszabadság online cikkében is felbukkantunk. bővebben itt...>>
Utazónet online utazási magazin is ajánlja a Bulyáki pálinkát. Olvassa el itt...>>
A Rövid az élet blog is lefotózott minket: fotó itt...>>>

 

A pálinka története

palinka1908Buda környékén már a 13. századból találtak speciális égettboros (pálinkás) üvegeket, tehát ekkor már hordtak Magyarországra Itália felől borpárlatot. (Üveget akkoriban csak Itáliában készítettek.) A 14. századra már legalább a királyi orvosoknak ismerniük kellett ezt az új gyógyitalt.

Az első írásos mű 1332-t említ:
1656-ban a Frankfurtban dolgozó Joannes Praevotius kiadta Opera medica című könyvét, melynek elején megemlíti a magyar királyné vizét. Ez a víz tulajdonképpen borpárlat volt rozmaringgal aromásítva. Gyakorlatilag gyógyszer volt s nem italként használták. (lásd. a mai svédcsepp) Praevotius könyvének idézete szerint Erzsébet királyné saját köszvényének gyógyítására használta egy rozmaringos borpárlatot. Ugyanakkor tudjuk, hogy Károly Róbert királyunk is erősen köszvényes volt, 1332-ben ezért kellett visszafordulnia itáliai útjáról. A köszvény nem egy könnyen elmúló betegség, királyunk mégis felgyógyult belőle, 1332 után sehol nem említik többé vele kapcsolatban. Ezt az italt úgy hívták, hogy "Aqua vitae reginae Hungariae" "a magyar királyné életvize".

palinkaregiAz ital olasz kereskedőkön keresztül jutott el a királyi városokba és a királyi udvarba.
Az égett bor kifejezés nagyon sokáig fennmaradt a köztudatban, a mai napig még mindig használják egy-két helyen.

Mátyás korában már különbséget tettek a gyümölcsből és a gabonából készült párlatok között. Ez utóbbiakat crematum, crematura névvel illették.

A 16. századtól használják a szlovákból átvett pálinka szót a gabonaalapú párlatok kifejezésére. A szó változatai gorolyka, gorelyka, gurulyka, goselka, rabasunka, brabasunka. A pálinka, babinka változatban 1572-ben fordul elő Debrecenben. A szlovák eredetre utal a tótpálinka megnevezés is. A Kárpát-medencében a pálinkalepárlás technológiájának az elterjedése északról-délre történt. A szláv szó is arra utal, hogy valahol az Észak-Kárpát-medencében lehetett a pálinka őshazája.
A 16. századig az égetett szesz gyógyszernek számított.
A pálinka szó a 17. századtól terjed el a magyar nyelvben, ám ekkor a gabonapárlatra használták.


palinkaregi2Az 1799-től kialakult kisüzemek, szesz-, pálinka- és likőrgyárak termelése elvezetett a pálinkafőzés központi szabályozásához.

1836-ban a földesúri előjog gyakorlatát törvényerőre emelték, majd bevezették a pálinkaadót.
1850-től a szesz állami monopólium lett.
1851-ben, az akkori Magyarország területén 105129 főzdét írtak össze.

Az állam 1920-as években jelentősen korlátozta a szesz előállítását. 1920-ban 260, 1970-ben 1.070, 1982-ben 815 pálinkafőzde működött az Magyarországon.

Közben olyan intézkedések kapcsolódtak a főzéshez, mint a szesztilalom a Tanácsköztársaság idején, a feles főzés - a termés fele a gazdáé, fele az államé 1952-1970 között.

A pálinkafőzés védőszentje Szent Miklós volt.


kostolasÉrdekes anekdota az Uniós tárgyalásokról, hogy amikor a pálinka szó használatáért küzdött az Uniós panel előtt a román és a magyar delegáció vezetője, a következő esemény zajlott le. Arra a kérdésre, hogy ki hogyan tudja megindokolni saját álláspontját, mármint, hogy országa nyelvében ered a szó és országának volna kizárólagos joga ezt a szót használni, a magyar Külügyminisztérium képviselője felütötte a román nyelv értelmező kéziszótárát, ahol palincă címszó alatt a következő magyarázat volt olvasható: "A palincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszesital." Az Európai Uniós panel ezzel a kérdést eldöntöttnek tekintette, hiszen ha maguk a románok is "magyar eredetűnek" nevezik az italt, akkor az tényleg csak magyar lehet. Így Magyarország megkapta a kizárólagos szóhasználat jogát.

Az is történelmi tény azonban, hogy a pálinkafőzésnek a történelmi Magyarország minden területén, így például a jelenleg Romániához tartozó Székelyföldön nagy hagyománya van. A székelyek által főzött szilvapálinka híres magas szesztartalmáról. Igazi székely különlegesség a köményes szilvapálinka, amelyet úgy készítenek, hogy a tiszta szilvapálinkához pörkölt, majd kevés vízzel feltöltött kristálycukor és kömény leszűrt oldatát adják hozzá. E recept népi zsenialitása abban rejlik, hogy az alkohol májat károsító hatását a kömény, mint a máj méregtelenítését segítő gyógynövény, valamelyest ellensúlyozza.